Csontritkulás viszgálat | csontsűrűségmérés
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Parkinson-kór diagnózisa

A Parkinson-kórt klinikai kritériumok alapján diagnosztizálják, nincs egyetlen teszt az egyértelmű diagnózis felállításához. Patológiai diagnózisra a substantia nigra sejtpusztulása és Lewy testek jelenléte alapján kerül sor.

A kór diagnózisa a beteg anamnézisén és a klinikai vizsgálaton alapul. A klinikai gyakorlatban a diagnózis a motoros tünetek megléte, valamint a levodopára adott válaszon alapul. Bár a betegség diagnózisa a klasszikus tünetek megjelenése alapján egyszerű lehet, a kór megkülönböztetése a parkinsonizmus egyéb formáitól kihívást jelenthet a betegség korai szakaszában, amikor a jelek és tünetek átfedésben vannak más szindrómákkal.

A diagnosztikai kritériumokat az Egyesült Királyság Parkinson-kór Társasága (UK Parkinson’s Disease Society Brain Bank) és a National Institute of Neurological Disorders and Stroke (NINDS) dolgozta ki.

A betegséget általában az első motoros tünetek alapján diagnosztizálják. A diagnózis előfeltétele az

  • akaratlagos mozgások megkezdésének lassúsága
  • az ismétlődő cselekvések sebességének és amplitúdójának fokozatos csökkenésével (bradikinézia)
  • és egy további tünettel, azaz izommerevséggel, nyugalmi tremorral vagy testtartási instabilitással, amelyet nem elsődleges vizuális, vesztibuláris, kisagyi vagy érzékelési zavar okoz.

A diagnózis 2. lépése az olyan tünetek kizárása, amelyek más etiológiákra utalhatnak, mint például a saját neuropatológiai elváltozásokkal rendelkező parkinson-szindrómák.

A 3. lépésben pedig legalább három további kritérium megállapítása, mint például a tünetek egyoldalú megjelenése, a klinikai tünetek tartós aszimmetriája, progresszivitás, válasz a levodopa-kezelésre.

A Parkinson-kórt kizáró kritériumok többek között a koponya sérülés, CT-vel igazolt agydaganat, nagy dózisú levodopa hatástalansága.

A Parkinson-kór téves diagnózisa számos okból adódhat. Vizsgálatok szerint a téves diagnózisok leggyakoribb okai az

  • esszenciális tremor,
  • a vaszkuláris parkinsonizmus és
  • az atipikus parkinson-szindrómák voltak.

A ritka diagnosztikai hibák közé tartozik az

  • Alzheimer-kór,
  • a Lewy-testekkel járó demencia és
  • a gyógyszer indukálta parkinsonizmus.

Továbbá a Parkinson-kór számos kiemelkedő jellemzője (pl. merevség, járászavar, bradikinézia) a normál öregedés, illetve a betegségtársulás és multifaktoriális egészségügyi állapotok (pl. cukorbetegség, daganat) következtében is előfordulhat.

Neuroimaging szerepe

A molekuláris képalkotó módszerek, mint például a mágneses rezonancia képalkotás (MRI), az egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT) és a pozitronemissziós tomográfia (PET) képesek kimutatni az agy neurokémiai rendszerének változásait, és segíthetnek a neurodegeneratív betegségek diagnosztizálásában és tanulmányozásában.

A képalkotó eljárások hasznosak lehetnek a differenciál diagnózis során, a betegség más parkinson-kórtól való megkülönböztetésére, ill. más neurológiai elváltozások feltárására.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék

Bidesi NSR, Vang Andersen I, Windhorst AD, Shalgunov V, Herth MM. The role of neuroimaging in Parkinson's disease. J Neurochem. 2021 Nov;159(4):660-689. doi: 10.1111/jnc.15516. Epub 2021 Oct 3. PMID: 34532856; PMCID: PMC9291628.

Jankovic J. Parkinson's disease: clinical features and diagnosis. J Neurol Neurosurg Psychiatry. 2008 Apr;79(4):368-76. doi: 10.1136/jnnp.2007.131045. PMID: 18344392.

Caproni S, Colosimo C. Diagnosis and Differential Diagnosis of Parkinson Disease. Clin Geriatr Med. 2020 Feb;36(1):13-24. doi: 10.1016/j.cger.2019.09.014. Epub 2019 Sep 17. PMID: 31733693.