Csontritkulás viszgálat | csontsűrűségmérés
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
A Parkinson-kór tünetei

A Parkinson-kór klinikai tüneteit általában a motoros zavarok határozzák meg, de az idegrendszer számos más funkciójában is előfordulhatnak zavarok. A tüneteket általában motoros és nem motoros tünetekre osztják.

A Parkinson-kór nem motoros tünetei

A motoros tünetek megjelenése és a diagnózis felállítása előtt a betegeknek különféle pre-motoros tünetei lehetnek. Ezek akár 10 évvel a motoros problémák kialakulása előtt jelentkezhetnek.

Ilyen tünet lehet

  • az érzelmi érintettség, érdeklődés hiánya (apátia),
  • túlzott nappali álmosság,
  • alvási problémák,
  • székrekedés,
  • csökkent szaglás (anozmia),
  • csökkent ízlelés,
  • hangulati zavarok,
  • túlzott izzadás,
  • megváltozott kézírás (mikrográfia),
  • hang megváltozása.

Motoros tünetek

A négy fő motoros probléma a

  • remegés (nyugalomban fellépő remegés),
  • lassú mozdulatok (bradikinézia),
  • a karok, lábak és a törzs merevsége,
  • egyensúlyi problémák és elesési hajlam.

A bradikinézia (bradykinesia) azt jelenti, hogy az akaratlagos mozgások lassúak, azok megkezdése vagy megállítása nehézségekbe ütközik. Ez kifejezéstelen archoz és a kézírás amplitúdóinak csökkenéséhez vezethet.

A legtöbb esetben a tünetek a test egyik oldalán kezdődnek, majd néhány éven belül ellenoldali tünetek jelentkeznek. A testtartás meggörnyed, csoszogó járás és járás közbeni karlengés hiánya jellemző (Parkinson-kóros járás).

A testtartás stabilitása a betegség korai vagy későbbi szakaszában is károsodhat, ami esésekhez és sérülésekhez vezethet.

A testtartási deformitások a Parkinson-kór gyakori szövődményei. Ezek a deformitások magukban foglalják a rendellenesen hajlított testtartást a mellkasi vagy ágyéki gerincből eredő hajlítással (camtocormia), a fej és a nyak előre hajlítását (antecollis) és a gerincferdülést, azaz a gerinc oldalirányú görbületét.

Az autonóm funkció zavarai

Az autonóm diszfunkció megjelenhet a diagnózis előtt, vagy a betegség progressziója során. Az autonóm funkció minden területe érintett lehet, és a jelentések szerint ez a betegek több mint 50%-ának mindennapi életét nehezíti meg. Az autonóm diszfunkciót mind a központi, mind a perifériás idegrendszer érintettsége miatt tartják számon. Ide tartozhatnak az emésztési zavarok, székrekedés, vizelettartási problémák, nyelőcső rendellenesség, hőszabályozási és vérnyomás szabályozási zavar stb.

Az ortosztatikus vérnyomásesés a betegek 30-40%-át érinti. Ezt a szisztolés vérnyomás több, mint 20 Hgmm-es vagy a diasztolés vérnyomás több, mint 10 Hgmm-es csökkenése jellemez egyenes testhelyzet felvételekor. Az ezáltal kiváltott agyi keringészavar szédülést, látási zavarokat és kognitív károsodást okozhat, ami megelőzheti az eszméletvesztést. Parkinson-kór esetén a vérnyomásesés több percig is eltarthat, idős betegeknél ez főként étkezés után fordul elő.

További tünetek

  • tompa, halk beszéd,
  • homályos látás, felfelé irányuló tekintet,
  • csökkent pislogás és nyelés.

Gyakoriak a szájmotoros rendellenességek. A beszédzavarok, pl.: a nagyon halk és kapkodó beszéd a betegek több mint felénél fordulnak elő, nyelési problémákat a betegségben szenvedők 40-80%-ánál jelentettek, a betegek negyede pedig nyálcsorgásról számolt be.

  • pelyhes fehér vagy sárga pikkelyek a bőr zsíros részein, amelyet szeborreás dermatitisnek neveznek,
  • a melanoma, a bőrrák egyik súlyos típusának fokozott kockázata,
  • alvászavarok, beleértve az élénk álmokat, a beszélgetést és az alvás közbeni mozgást,
  • depresszió,
  • szorongás,
  • hallucinációk,
  • pszichózis,
  • figyelem és memória problémák,
  • nehézség a vizuális-térbeli kapcsolatokban.

Depresszió és szorongás is előfordulhat jóval a diagnózis felállítása előtt.

Alvásvizsgálatok kimutatták, hogy a betegek felszínesebben alszanak, és hajlamosak a gyakori éjszakai ébredésre. Alvási szindrómák is gyakrabban fordulnak elő. Ide tartoznak a REM viselkedésű alvászavarok, amikor a betegek eljátsszák álmaikat, dörömbölnek, kiabálnak stb. miközben alszanak. Gyakorisága 27–32%, de a tünetek évekkel vagy évtizedekkel a motoros tünetek megjelenése előtt is jelentkezhetnek.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék

Janice M. Beitz. Parkinson's disease: a review. Front. Biosci. (Schol Ed) 2014, 6(1), 65–74. https://doi.org/10.2741/S415

Sveinbjornsdottir S. The clinical symptoms of Parkinson's disease. J Neurochem. 2016 Oct;139 Suppl 1:318-324. doi: 10.1111/jnc.13691. Epub 2016 Jul 11. PMID: 27401947.

National Institute of Environmental Health Sciences. Health & Education. Parkinson's Disease. Last Reviewed: February 07, 2022

Samii A, Nutt JG, Ransom BR. Parkinson's disease. Lancet. 2004 May 29;363(9423):1783-93. doi: 10.1016/S0140-6736(04)16305-8. PMID: 15172778.

Faludi B., Janszky J, Komoly S., Kovács N. Alvászavarok Parkinson-kórban: megjelenés, kivizsgálás, terápiás lehetőségek. Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Neurológiai Klinika, Pécs. 2015. 156. évfolyam, 27. szám. 1091–1099.