Csontritkulás viszgálat | csontsűrűségmérés
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Szédülés diagnózisa

A szédülés egy gyakori panasz, kiterjedt differenciáldiagnózissal, amely magában foglalja mind a jóindulatú, mind a súlyos állapotokat.

Az időnkénti szédülés nem ad aggodalomra okot. Fontos azonban, hogy kivizsgálás történjen, főként, ha látható ok nélkül, vagy huzamosabb ideig ismétlődő szédülés tapasztalható.

A szédülés öt leggyakoribb kategóriája az vazovagális szinkópe/ortosztatikus hipotenzió (22,3%), a vesztibuláris okok (19,9%), a folyadék- és elektrolitzavarok (17,5%), a keringési/pulmonális okok (14,8%) és a központi érrendszeri okok (6,4%).

Diagnózis

A betegek nehezen írják le tüneteik minőségét, ellenben jobban tudják azonosítani a kiváltó okokat.

Anamnézis felvétel során kérdéseket tesznek fel a szédülés körülményeiről, a testhelyzetről, mozgásról, a tünetek súlyosságáról, társuló tünetekről, családban előforduló betegségekről.

A fejmozgás által kiváltott epizodikus szédülés jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülés (BPPV) következménye lehet. Az orvosoknak meg kell határozniuk, hogy a szédülést egy adott pozíció vagy helyzetváltozás váltja-e ki. A BPPV a testhelyzet hirtelen változásaikor jelentkezik, mint például a fej gyors elfordítása ébredéskor vagy a fej hátra billentése a zuhany alatt.

Az ortosztatikus hipotenzióból eredő szédülés függőleges helyzetbe való mozgáskor jelentkezik.

Az egyoldalú halláscsökkenéssel járó vertigo, leggyakrabban Meniere-kórra utal. A Meniere-kór diagnosztikai kritériumai közé tartozik az epizodikus szédülés (legalább két epizód, amely legalább 20 percig tart), amely halláscsökkenéshez kapcsolódik. Jellemző a fülzúgás, füldugulás. A hallási tünetek kezdetben egyoldalúak. A diagnózishoz audiometriai vizsgálat szükséges.

Az epizodikus szédülés, amely nem társul semmilyen triggerrel, a vestibularis neuritis tünete lehet.

Kutatások szerint a gyógyszeres kezelés az esetek kb. 25%-ban szerepet játszik idős felnőtteknél. Öt vagy több gyógyszer alkalmazása a szédülés fokozott kockázatával jár. Az idős betegek különösen érzékenyek a gyógyszer mellékhatásokra.

A fizikális vizsgálat magában foglalja az ortosztatikus vérnyomásmérést, a szív- és neurológiai vizsgálatot, a fej-, szem-, fül-, orr- és torokvizsgálatot.

Az ortosztatikus vérnyomásmérés során a páciens vérnyomását álló helyzetben és hanyatt is kell mérni. Ortosztatikus hipotenzióról akkor beszélünk, ha a szisztolés vérnyomás 20 Hgmm-rel, a diasztolés vérnyomás 10 Hgmm-rel csökken, vagy a pulzus percenként 30-cal emelkedik fekvő helyzetből álló helyzetbe váltáskor.

A HINTS (fej-impulzus teszt, irányváltó nystagmus, ferdeségi teszt) vizsgálat segítségével meg lehet különböztetni a centrális okot (pl. lehetséges stroke-ot) a perfiériás eredettől (pl. az akut vestibularis szindrómától).

Fej-impulzus teszt során amíg a beteg ül, a fejét 10 fokkal jobbra, majd balra tolják, miközben a beteg szeme a vizsgáló orrán marad. Ha a beteg tekintete elúszik a fejfordítás irányába, majd korrigálja, az etiológia valószínűleg perifériás.

Nystagmus vizsgálatakor a páciensnek követnie kell a vizsgáló ujját, amint az lassan balról jobbra mozog. A spontán egyirányú vízszintes nystagmus, perifériás eredetre utal (vestibularis neuritis). A spontán nystagmus, amely dominánsan függőleges vagy torziós, vagy amely a pillantással irányt változtat (a tekintet által kiváltott kétirányú) centrális etiológiára utal.

Skew teszt vagy a ferdeségi teszt során megkérik a pácienst, hogy nézzen egyenesen előre, majd fedje le egyik szemét. A fedett szem függőleges eltérése a feltárás után abnormális eredmény. Bár ez kevésbé érzékeny teszt a centrális patológiára, a kóros eredmény meglehetősen specifikus az agytörzs érintettségére.

A jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülés diagnosztizálására a Dix-Hallpike manővert alkalmazzák. Vizsgálat során az orvos az ülő helyzetben lévő páciens fejét, előre fordítva, nyitott szemmel 45 fokkal jobbra fordítja. A szakember megtámasztja a páciens fejét, miközben a beteg gyorsan visszafekszik ülő helyzetből fekvő helyzetbe, és a feje 20-30 fokkal lelóg a vizsgálóasztal végéről. A beteg 30 másodpercig ebben a helyzetben marad. Ezután a beteg visszatér függőleges helyzetébe, és 30 másodpercig megfigyelik. Ezután a manővert megismétlik a beteg fejét a másik oldalra fordítva. Pozitív tesztet jeleznek, ha ezen manőverek bármelyike szédülést vált ki nystagmussal vagy anélkül.
A manőver során a vállak alá párnát lehet helyezni ahelyett, hogy a páciens nyakát az fekhely alá engednék. Ez a módosított manőver hasznos lehet korlátozott klinikai körülmények között vagy olyan betegeknél, akiknek korlátozott a mozgástartománya, vagy nehezen lazítják el a nyakukat.

Laboratóriumi vizsgálatok és képalkotó eljárások legtöbbször nem szükségesek. Ha krónikus betegség áll fenn pl. diabetes mellitus, hypertonia stb. vércukor- és elektrolitszint mérésre lehet szükség. A szívbetegségre utaló tünetekkel rendelkező betegeknél elektrokardiográfiát, Holter-monitorozást (24 órás EKG vizsgálat) és esetleg a nyaki erekre vonatkozó áramlás vizsgálatot (Carotis Doppler UH vizsgálatot) végezhetnek. Azonban kutatások összefoglaló elemzése szerint a vizsgálatban résztvevők csak kb. 1%-ának volt olyan laboratóriumi eredménye, amely megmagyarázta szédülésüket.
A rutin képalkotás nem javallott. Azonban bármilyen kóros neurológiai lelet, CT vagy MR képalkotást igényel az agyi érbetegség megállapításához. A szédüléssel járó halláscsökkenés és a normál neuroimaging Meniere-kórra utalhat.

Az esetek körülbelül 20 százalékában nem születik végleges diagnózis.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék

Neuhauser HK. The epidemiology of dizziness and vertigo. Handb Clin Neurol. 2016;137:67-82. doi: 10.1016/B978-0-444-63437-5.00005-4. PMID: 27638063.

Muncie HL, Sirmans SM, James E. Dizziness: Approach to Evaluation and Management. Am Fam Physician. 2017 Feb 1;95(3):154-162. PMID: 28145669.

Post RE, Dickerson LM. Dizziness: a diagnostic approach. Am Fam Physician. 2010 Aug 15;82(4):361-8, 369. PMID: 20704166.

Kaski D. Neurological update: dizziness. J Neurol. 2020 Jun;267(6):1864-1869. doi: 10.1007/s00415-020-09748-w. Epub 2020 Mar 4. PMID: 32130499; PMCID: PMC7293664.

Kim HJ, Park J, Kim JS. Update on benign paroxysmal positional vertigo. J Neurol. 2021 May;268(5):1995-2000. doi: 10.1007/s00415-020-10314-7. Epub 2020 Nov 24. Erratum in: J Neurol. 2021 Feb 23;: PMID: 33231724; PMCID: PMC7684151.