csontsűrűség vizsgálat | csontsűrűségmérés

Oszteoporózisnak nevezzük a csontok tömegének és mésztartalmának csökkenését, amely fokozott törékenységgel, a kóros és spontán törések kockázatának fokozódásával jár. A betegség neve is azt jelenti: porózus, lyukacsos, üreges csont.

A csontozat különböző helyein mért ásványi anyag tartalom nem feltétlenül azonos. Éppen ezért ott kell a vizsgálatot végezni, ahol a legnagyobb a törési kockázat, vagyis postmenopausás osteoporosis gyanúja esetén, a csigolyákon, senilis osteoporosisnál pedig a combnyakon.

A vizsgálat megismétlésére a terápia bevezetését követően 1 év múlva van szükség. A változás csak akkor ítélhető meg, ha a vizsgálatot ugyanazon a csonton, és ugyanazzal a készülékkel végzik. Kezelésben nem részesülő egyénnél rizikótényezők esetén (pl. menopausa idején) 1, egyébként 2-3 évenként ajánlott a vizsgálat a csontvesztés kiszűrésére.

A felnőttkori csontszövet megfelelő szerkezetét, tartását a csontképzési és csontbontási folyamatok összehangolt működése biztosítja. A csonttömeg az életkortól függően változik, fiatalkorban a csont tömegét növelő építő folyamatok vannak túlsúlyban, később az arány megfordul. A csontszövet állománya 25-30 éves korig gyarapszik, majd tömege fogyni, gyengülni kezd. Az élettanilag normális csontvesztés ekkor mintegy évi 3-5%.
Ha a csontépítő sejtek (oszteoblasztok) és a csontlebontást végző sejtek (oszteoklasztok) működésének egyensúlya megbomlik, akkor ennél nagyobb mértékű csontvesztés következik be, és csontritkulás alakulhat ki.

---

csontsűrűség vizsgálat | csontsűrűségmérés | csontsűrűség mérése | csont sűrűség mérés

---